Jöttem, hogy írjak egy kis szösszenetet. Nem tudom miről... Olyan depis vagyok úgy körülbelül két hete... Magamra se ismerek. Előtte annyira tudtam élvezni az életet, sok baj mellett is. De most... Árnyéka se vagyok önmagamnak. Úgy körülbelül... Beillesztek valamit, amit még pár nappal ezelőtt gondoltam össze:
Hiányzik.... Rettenetesen. Sokkal jobban, mint kellene. Szerintem ő....már azt se tudja ki vagyok. Tudom én egyáltalán, hogy ő ki? Nemhiszem.... De...amit eddig tudok.... nem kérek belőle. és mégis eszeveszetten kapnék utána... Csak még egyszer... Csak még egyszer lennék úgy az övé, mint ezelőtt. Csak még egyszer lenne úgy az enyém, mint ezelőtt. Csak még egyszer... Áprilisig. legalább (: Én....azthiszem.... ha mégegyszer megkapnám, más ember lennék. Talán először, végre, tanulnék a hibáimból. Azthiszem....
Tündérmesék márpedig igenis léteznek. Még ebben a szürke, csalódásokkal és rettenetekkel teli világban is. Igen, léteznek tündérmesék. Mindenkinek van egy saját tündérmeséje. A kérdés csak az, hogy rátalál-e. Én talán megtaláltam... Csak hagytam elúszni. Talán nem hittem benne eléggé. Talán mások nem akarták, hogy valóra váljon. De az biztos, hogy valami nem stimmelt. Így megszakadt... A kérdés, hogy újjá lehet-e teremteni, vagy csak újat lehet teremteni? Egyáltalán mi teremtjük? Vagy csak belecsöppenünk? Sokak szerint magunk alakítjuk a sorsunk. Sokak szerint mi járjuk a sors útját. De az biztos, hogy mindenkinek vannak céljai, és mindenkinek van egy szerepe a világban. Céljaink, hogy elérjük, magunk járjuk az utat, hogy szerepünk megtaláljuk, a sors vezet.
Nekem célom volt. Egy biztos, és erős célom. Megszerezni, őt. Nem tudtam hogyan, fogalmam sem volt mit tegyek, de azt tudtam, hogy mit akarok elérni. És láss csodát... Mondhatni, egyszercsak az ölembe csöppent. Csak jött, és meglett. Itt jöttem rá, hogy igen... Ha az ember igazán akar valamit, az egész mindenség összefog, hogy célját elérje.
Nem fejeztem be. De nem baj... Jó ez így is. Csak a mondanivaló nem... Itt kesergek. Na nem, nem emiatt... Hanem mert holnap adom oda a félévit. Annyira....annyira 100% hogy nem lesz netem... Hogy kikészít. Jó, én basztam el de le vagy szarva. Anyám meg hülye. Ennyi. Azt se tudja mi a kamaszkor. De nem fogja fel. Ááááh nem. Valami pszichomókus magyarázza már el neki az istenért. Ááááh...
Hétvégén itt volt barátnőm, amit rettenetesen élveztem (: Nagyon sokat hülyültünk, pont mint régen. Meg pesten is elvoltunk. Jó volt westendig (: Pest is. Meg a kislány a héven... "Szejetlek!"*nagybanmarkolásszaakarom* "Kislányom ne zavar a lányokat!" "De anyu, én szejetem őket!" *belebújikanyakamba*
Ahj, bearanyozta a napomat a drága :) Annyira imádnivaló volt. A gyerekek pedig nem tévednek ;) Gyerekkorban van mindenkinek a legjobb emberismerő képessége... Hát igen, a kisugárzásom =)P
Es ist vorbei.... vorbei....
Ahj ne ne nem, valaki öljön meg, szépen kérem, szépen nézek, könyörgöm, valaki. Esküszöm nem köpöm be a rendőröknek (: :P Csak légysziiiiiiiiiiiiiiiii. Ez így nem jó, így semmi sem jó. Nincs jó. Balszerencse szériám van... Pesten vagy hatvanszor rossz irányba mentem, rossz metróra szálltunk fel... Semmi jó. Itthon.... Áááh.
Ha valakit érdekelnének az elmúlt napjaim, sajnálom... Nincs kedvem feszegetni. Az a múlt. Ez a jelen. Jövő nincs. Nekem...nincs. A múlton az ember nem változtathat. Ha csak nem fabrikált egy időutazó gépet, amit teljességgel kétlek... A múltat nem érdemes zargatni. Köszönöm. Rosszak voltak. Nagyon rosszak. Ez az év eddig... Rettenetes. Csak remélni tudom, hogy megváltozik. Csak remélni.... Mi a sorsom, mi a tündérmesém? Ez nem tündérmese. Ez thriller. Najó,nem, csak... dráma. Dráma, szappanopera, estébé. Azthiszem valakivel megíratom életem történetét (: de csak úgy magamnak. Jó lenne visszaolvasni. (: Majd meglátjuk.
Azthiszem mára befejeztem. És...talán nagyon hosszú időre, hiszen ha nem lesz netem, nem tudom hogyan írhatnék... :( (:
Örültem, hogy olvassátok. Örülök, hogy olvastátok. Remélem még fogjátok :) NEm szeretném abbahagyni. Nem.... De ahogyan sikerül :)
azért: csbettus@freemail.hu ha fel szeretnétek velem venni a kapcsolatot. azt talán nézni fogom valahonnan :)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.